Karapancsai Kastély és Major - Hercegszántó

Karapancsai Kastély és Major bemutatása

A vadregényes Alsó-Duna völgy holtágakkal szabdalt világának jelképe, a gímszarvas és a nagyvad évszázadok óta kedvelt területe, a történeti Bellyei Uradalom egyik központja, a Gemenc Zrt. ékköve, a magyar nemzeti örökség kiemelkedő történelmi, kultúr-, erdészet- és vadászattörténeti emlékhelye. Mindez Karapancsa,a két kastélyból, valamint majorsági épületekből álló műemlékegyüttes a Béda-Karapancsai vadászterületen.

A török hódoltság alóli felszabadító harcok hadvezére, Savoyai Jenő herceg, hősiessége jutalmául kapta meg azt a hatalmas birtokot, mely Mohácstól délre feküdt a Duna és a Dráva területén. Később a Bellyei Uradalom visszaszállt a császárra és több tulajdonos után a XIX. század második felében Habsburg Albrecht (Albert) lett a birtokos. Albrecht nemcsak kitűnő hadvezér volt, hanem egyben jó gazdálkodó is, neki köszönhető, hogy mintagazdasággá szervezte az uradalmat és világszínvonalra emelte a vadgazdálkodást.

Ezen a területen már a XIX. században állt egy kastély, amely egyre nehezebben tudott megfelelni a vissza-visszajáró II. Vilmos német császárnak és kíséretének. Éppen ezért a főhercegi házaspár építetett egy új vadászkastélyt, a Nagykastélyt, mely 1910-ben készült el teljes pompájában és fogadta negyedik, egyben utolsó látogatásán a császárt.

Az új kastély megépítése mellett díszkert is a kivitelezés szerves részét képezte. Habsburg Frigyes főherceg a császári udvar főkertészét, Anton Umlauftot bízta meg a tervek elkészítésével, aki meg is alkotta 1907-1908 táján.

Albrecht halála után Habsburg Frigyes főhercegre szállt a birtok, aki feleségével, Izabella főhercegasszonnyal együtt fejedelmi vadászatokon látta vendégül a korszak koronás főit. Karapancsán többek között megfordult I. Ferenc József császár és király, II. Vilmos német császár, Ferenc Ferdinánd trónörökös és gróf Széchenyi Zsigmond is.
A főhercegasszony – szenvedélyes fotográfus lévén – valódi kordokumentumot hagyott hátra, megörökítve a főhercegi vadászatokat, valamint a mindennapi élet részleteit, a korabeli élő népviseletet és népszokásokat is. Nem beállított módon az egyszerű emberek munkával teljes mindennapjait örökítette meg.

Erdészet- és Vadászattörténeti kiállítás:
A Kiskastélyban kialakított kiállítás bemutatja a főhercegi birtok mindennapi életét, a területen végzett erdészeti, vadgazdálkodási, halászati tevékenységeket.
A nyolc teremben az Izabella főhercegasszony által készített fotográfiák, a népviseletek, bútorok és használati eszközök, trófeák között szemlélődve újból átélheti a látogató a „boldog békeidők” karapancsai hangulatát.

Kerttörténeti Tanösvény:
A tanösvény bejárásával megismerhető a karapancsai kastélypark története, értékes idős fái, a neobarokk díszkert, a hajdani fejedelmi vadászatok, valamint a környéken élő sokác nemzetiség. A kerttörténeti tanösvény útvonala végigvezet a két kastélyépület küröl, a gyümölgyfa fajtabemutatón, a vadászati terítékhelyen, a vadgesztenye állén, az egykori majorsági területen, valamint a nagykastély körüli réten.

9 ismeretterjesztő tábla mellett 44 kitáblázott fa található a parkban. A tanösvény kijelölt nyomvonaláról érdemes letérni a kitáblázott fák és Izabella főhercegné szobrának felfedezésére!

A tanösvény állomásai:
1. A kerttörténeti tanösvény bemutatása.
2. Gyümölcsfa fajtabemutató.
3. A karapancsai kastélypark értékes fái.
4. A világrekord gímszarvas szobra.
5. A kastélypark létesítésének története.
6. A Nagykastély körüli díszkert és megálmodói.
7. Vadászat a főhercegi birtokon.
8. Barokk térszerkezet a kastélyparkban.
9. Izabella főhercegné szobra.
10. A Kiskastély, erdészet- és vadászattörténeti kiállítás.
11. Sokácok a karapancsai birtokon.

Hossza: 1900 m
Időtartam: 1-1,5 óra

Megközelítés:
Baja felől az 51-es útról Hercegszántónál letérve Homorúd felé kell elhagyni a települést. Hercegszántó után 2 km-rel Budzsaknál kell balra fordulni a Karapancsai-főcsatornán át a Kastélyhoz vezető útra. Mohács felől a komppal átkelve a Dunán a Nagybaracskára vezető útról Homorúd- Hercegszántó felé jobbra kell letérni. Áthaladva Homorúdon 8,5 km után érünk a Budzsaki leágazóhoz.